Az európai uniós jogharmonizáció következtében a hazai gyógyszerpiacon is megszűnt a „gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény” kategória. A gyártóknak választani kellett: vagy törzskönyveztetik terméküket „gyógyszerként”, ami nagyon sokba kerül, vagy „étrend-kiegészítőként” forgalmazzák, ami jóval olcsóbb engedélyeztetéssel jár, ám akkor nem tüntethetik fel a csomagoláson a gyógyhatást, legyen az egy vitamin vagy egy gyógynövényes kapszula. Mészáros G. László biokémikussal ezúttal arról beszélgettünk, milyen ellenérdekeltség van a gyógyszerek és a természetes szerek iparága között.

A brokkoli, ill. a benne található hatóanyagok, az ún. izothiociánatok (mint amilyen a szulforafán is) rákellenes hatása már húsz éve ismert. Jó ideje tudjuk ugyanis, hogy az izothiociánatok képesek hatékonyan aktiválni bizonyos, ún. II-es fázisú védekezési enzimeket, pl. a Glutation S-transferáz enzimet, amely utóbbi az egyik (és talán legfontosabb) szereplője a szervezet ANTIOXIDÁNS védekezési rendszerének.

Az utóbbi években az kezd kiderülni, hogy a D vitamin a kálcium felszívódásának segítésén túl számos más jótékony hatással bír, elsősorban az ún. degeneratív betegségeket illetően...

Befejeződött az ARGINA rezveratrol keszítményével a Pécsi Orvosegyetemen végzett humán klinikai vizsgálat, amely - amellett, hogy az első HUMÁN rezveratrol vizsgálat - nagyon izgalmas eredményeket hozott.

Számos ún. degeneratív betegség rombolja egészségünket, ami összefüggésbe hozható a hiánytáplálkozással. Az egyik példája ennek az omega-3 zsírsavak...

Az elmúlt öt-hat év élettani, biokémiai és klinikai kutatásai arra engedtek következtetni, hogy az érelmeszesedés (arteriosclerosis) és az oxigén szabagyökök szövet és sejtkárosító hatása között valamilyen összefüggésnek kell léteznie. Erre utalt pl. az a tény, hogy adott körülmények között a normális érműködés (azaz az erek szabályozott tágulási képessége) egyik fontos enzime, az ún. NOS enzim hibás/csökkent müködése már az érelmeszesedés korai fázisában megfigyelhető, vagy az, hogy a plakk képződés káros folyamatának része az LDL szabadgyökös oxidációja.

Ma már sokak által ismert az a tény, amely szerint a szív- és érrendszeri betegségek következményei – pl. a szívinfarktus és a sztrók – vezetnek a legtöbb halálesethez hazánkban. E halálesetek túlnyomó többsége mögött az érelmeszesedés/érszűkület áll.

Gyakran hallani, hogy (ugyan többnyire kérdéses) diagnózis alapján Candida albicans fertőzést gyanítanak a legkülönbözőbb panaszok mögött megbújni.
 
A példának okáért az ún. biorezonancia mérések – melyeknek diagnosztikai alkalmazása inkább tekinthető áltudományos sarlatánságnak, mint odafigyelésre érdemes diagnosztikának – gyakran jutnak arra a következtetésre, hogy a páciensnek candida fertőzese van.
 
Az Irritábilis Bél Betegség (röviden: IBB) egy újonnan felismert betegség, amely talán rohamosan terjed és egyre több ember életét keseríti nap mint nap.

Az, hogy a gyógyszereknek általában vannak mellékhatásai, mindenki előtt ismert. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy tartózkodnunk kellene a gyógyszerektől. Azt azonban jelenti, hogy minden esetben képesnek kell lennünk dönteni: egy adott gyógyszert szedni, vagy nem szedni jár-e károsabb következményekkel (és az orvosnak, a patikusnak segítenie kell az ilyen döntés meghozatalát). Ahhoz azonban, hogy ilyen jellegű döntéseket meghozhassunk hiteles és megbízható információra van szükségünk. És épp az elvárt megbízhatóság és hitelesség az, ami az utóbbi időkben “sérülni” látszik.

Az, hogy krónikus gyulladásos folyamatok növelik az érelmeszesedés (és így pl. a szívinfarktus) kockázatát, már évek óta ismert. Az azonban meglepő, amit egy angliai orvoscsoport talált. Nevezetesen, hogy a rendszeres fogmosás elmaradása jelentősen növeli az iszkémiás szívbetegségek gyakoriságát.